Látnivalók

Képek

700 éves tölgy

N 46° 33,356' E 17° 15,641'

A híradók nyomán irányult a figyelem a szőkedencsi temető hatalmas hársfája felé, melyet pedig régebbről ismerek, sokszor járok mellette és mindenki, aki a hetes úton tart Kanizsára. Most, hogy a kártevők ismét veszélybe sodorták, többször hallottunk róla, hogy ez egy hétszáz év körülire tett fa, ami ugyebár nagyjából az Árpád-ház kihalásának idejéig származik vissza.
A fa nyilvántartott természeti érték, törvényi védelem alatt áll.

 

Afrika-múzeum

N 46° 47,071' E 17° 22,488'

Afrika-múzeum ( N 46° 47,071' E 17° 22,488' [GCSFRI+Afrika-múzeum]), érdemes ide is benézni. Április 1-től október 31-ig tart nyitva, 9:00-től 17:30-ig; a belépő felnőtteknek 650,- Ft, gyerekeknek 450,- Ft.

 

Badacsony

Hétállomásos kirándulás várja a túrázni vágyókat, az egyik legfrekventáltabb hazai turistacélponton. Szerkezetileg az állomások egyszerű láncot alkotnak, a sok lehetségesből egy utat kijelölve a hegy bejárásához - persze a teljesség igénye nélkül, ám lehetőség szerint mégis sokkmindent megmutatva. Ha valaki jól csinálja, igencsak rámehet fél napja (ha borokat is kóstolgat, egy egész), mire végigjárja az utat, és befogadja a sok látnivalót.

Az állomások között elvileg mindenhol kiépített, többnyire jól jelölt, a kereszteződésekben táblázott turistautakon lehet közlekedni; egészséges egyensúlyt kell találni a műszer, esetleg a turistatérkép és a józan ész használatában. A fontosabb látványosságoknál információs táblák vannak elhelyezve, a ládákban a láncoláson kívül más információ nincs. Némi segítséget megadok az alábbiakban az állomásokhoz, mely a célpontok közelében a látottakkal kiegészülve azért hasznos, néha szükséges lehet. A hegy szezonban nagy forgalmú turistacélpont, ezért elég alaposan rejtettünk; biztos lesz, aki túlzásnak tartja majd, de szerintünk szükség van rá. Néhol talán épp a mesterségesen túlzásba vitt álcázás fogja segíteni a gyakorlott szemű kincskeresőt.

Az optimális kiindulópont a Kisfaludy-ház parkolója N 46° 47,687' E 17° 29,759' 300 m, ám ez szezonban fizetős és meglehetősen tele van; ilyenkor lentebbről már idáig eljutni is szép teljesítmény. A túra egy nagy kör, ami itt kezdődik és végződik.

Az első úti cél a Rózsakő. Innen visszaereszkedve a piros jelzésen haladj tovább, a Rodostó-ház felé!
A második célpont a Bujdosók lépcsőjének egyik pihenője. A harmadik a Tördemici kilátóhely. A negyedik a Ranolder-kereszt (a helyi jelzések 'Kőkereszt'-nek írják). Az ötödik a hegy legmagasabb pontján, a Kisfaludy-kilátó.
A hatodik állomás a Kőkapu. A hetedik a Klastrom-kút.

Ha nem is lesz túl egyszerű, remélem, a végén nem bánja majd senki.

 

Csillagvár - Balatonszentgyörgy

N 46° 40,553' E 17° 18,591'

Balatonszentgyörgy külterületén áll a Csillagvár néven ismert építmény, mely nevét négyágú csillag alaprajzáról kapta. Az 1800-as évek elején a Festeticsek jágerházaként épült, jelenleg az épület történetétől teljesen független, végvári életet idéző kiállítás látható benne. Kellemes, ám mostanra már kissé kommersz családi kirándulóhely büfével, játszótérrel; gyerekekkel ideális. Mellette áll az ország egyik legjelentősebb modern téglagyára a hatalmas bányagödörrel, melyből a magyar téglaházak komoly hányada felépült. Mára teljesen leromlott állapotban van az egy-két évtizede még működő, és ipartörténeti emléknek sem utolsó körkemencés régi téglagyár.
A Csillagvár fölötti szántóföldön túl látszik a Somosi erdő. Ennek széléről éppoly kitűnő kilátás nyílik nyugatra, mint a közeli Somos kilátóról keletre.

 

Kányavár

A Kányavári sziget az amúgy szigorúan védett és egyszerűen nem is látogatható Kis-Balaton egyetlen publikus helye. Kiépített, kicsit kommersz kirándulóhely; árusok, fizető parkoló. A hely maga egy Zalavár és Balatonmagyaród községek között induló leágazáson közelíthető meg.
 

Bivalyrezervátum

N46°34,913'; E17°12,170'

A hely egy bivalyrezervátum, a hozzá vezető út Balatonmagyaród és Zalakomár között ágazik le.
A bivaly egykor Észak-Afrikától a Fülöp-szigetekig, Közép-Kínától Ceylonig elterjedt állatfaj volt. Gyakran vízibivalynak nevezték, mert előszeretettel tartózkodik mocsarakban. Háziasított fajtája a házi bivaly. Főként nehéz terhek húzására igavonóként használták, de húsát és zsíros tejét is fogyasztották. Végig betonúton lehet menni, parkoló is van a bejáratnál. A hely 9-18 óráig látogatható, de néha tovább is. Sok szép állat, melyeket messze földön egyedül itt láthatsz, de amíg figyeled őket, addig is nézz a lábad elé, mert a terep alá van aknázva.

 

Szépkilátó - Balatongyörök

Balatongyörök területén, közvetlenül a 71-es főút mellett található az úgynevezett Szépkilátó. Innen a Szigligeti-öbölre látunk, mögötte Szigligettel, Badacsonnyal, néhány egyéb felvidéki heggyel. Ez az a látvány, melyet a Balatonról készült anyagokban (reklám-képek, filmek) előszeretettel felhasználnak, és pl. a Liliomfi c. klasszikus magyar filmből is ismerős lehet.
Efelett tornyosul a Paphegy, tetején kilátóval. Parkolni a Szépkilátónál érdemes, majd a piros háromszögön felsétálni a Paphegyre.

 

Kis - Balaton - Zalavár

Zalavár községtől nyugatra nagyon érdekes és komplex terület fogadja az arrajárót. A Zala mocsarai övezte szigetek a középkorban jelentős szerepet játszottak. A Várszigetet választotta székhelyéül Pribina, a Nyitráról elűzött fejedelem 840-ben, aki a frankoktól kapott hűbérbirtokot, majd határgrófi rangot a Zala mentén. A folyó árterületén telepedett le és építette ki székhelyét, melynek jelentőségét az adta, hogy évszázadokon keresztül itt volt az egyedüli átkelőhely a folyón. Pribina a Várszigeten erődített települést hozott létre, és templomokat emeltetett. Az erődített lakhely a térség keresztény térítésének központja lett. Erre emlékeztet Cirill és Metód emlékoszlopa (Janzer Frigyes alkotása). Munkájuk volt elég, hiszen ebben az időben ez a terület az ország egyik legsűrűbben lakott része volt.
Az erődítmény északi szomszédságában épült, a kortársak által joggal "tiszteletre méltónak" tartott templom alapfalait sikerült feltárni és helyreállítani. Liutpram salzburgi érsek építtette a templomot, ahol elhelyezták Hadrianus (Szent Adorján) mártír maradványait. Az építés 852-53 körül kezdődött. Az ásatások során feltárták a bazilika alapfalait. A kor szokásainak megfelelően a felszentelt templomokban egész alakos szenteket temettek el. A Szent Hadrianus-templom is azt a célt szolgálta, hogy a frissen megkereszteltekben erősítse a keresztény hitet. Az építés kezdete 852-53-ra tehető, s 870-ben már fölszentelt templomról tudunk. A templom mellé szerzeteseket rendeltek, feltehető, hogy akkor is létezett egy kolostor. Maga a templom ötven méter hosszú, huszonöt méter széles volt, s ilyen korai időből egész Kelet-Európában nem ismert ekkora méretű istenháza. A szentély körül félkörívben föld alá süllyesztett folyosó fut végig, amelyet az oldalhajókból lehetett megközelíteni, ahonnan három kápolna nyílt. A Nyugat-Európában is egyedülálló lelet az un. szentélykörüljárós templomok őstípusa lehetett. A nyolc évig tartó ásatások után a bazilika romjait konzerválták és újra felszentelték
1019-ben Szent István alapított monostort a Várszigeten. A XI. század végétől a Vársziget (Zalavár) Zala vármegye központja. A török veszély elől a bencések elmenekültek. A kolostort és a templomot várrá alakították át. A kolostorerődítmény sorsát I. Lipót császár pecsételte meg, amikor a többi magyar erősséghez hasonlóan Zalavárt is fölrobbantatta. Attól kezdve rohamos pusztulásnak indultak a megmaradt falak, mert a visszatelepülő lakosság kőbányának használta a helyet.
Az ispánsági vár plébániatemplomának helyén, annak alapjaira, a korabeli formák megtartásával a '90-es években emeltek kápolnát, amelyt 1996-ban szenteltek fel.
A történeti emlékek mellett egyébbel is szolgál a hely. Itt található a Kis-Balaton ház (a Vízügy fenntartásában), nagyon jó kiállítással a Kis-Balatonról (élővilág, kultúrtörténet, vízrendezés; és nem csak nézni lehet!). Pár száz méterrel arrébb pedig a Kis-Balaton egyetlen átkelője, ahonnan (mivel le is lehet parkolni az út mentén, ahogy a horgászok számosan teszik is) nagyon jól megfigyelhető élőben is az élő-, főképpen a madárvilág.
A Kis-Balaton valaha a Balaton nyílt vizű öble volt, amely az idők folyamán hordalékkal feltöltődött és lápos sás- és nádtengerré vált. Az 1922. évi vízrendezést követően csupán fél négyzetkilométeres szabad víztükör maradt, a többit elborították a vízinövények. A helyzet az 1980-as évek közepétől változott meg, amikor megépült az 1870 hektár felületű, 28 millió köbméteres új tó, amely szűrőként működik. A Zala folyó 22 kilométeres utat tesz meg a mesterséges tóban, majd csak ezután tér vissza régi medrébe.

 

Keszthely

Bacchus Bormúzeum
A bormúzeum bemutatja a 22 magyar borvidéket. Több mint 800 féle bor és több mint 1000 kiállítási tárgy található a múzeumban. A borok nagy része kóstolható és megvásárolható. Kommentált borkóstoló programot kínál a múzeum egyéneknek és csoportoknak is. A bormúzeumhoz kapcsolódó étterem igazi ritkaság, berendezése 300 éves borospincék, bálványos prések anyagából készült.

 

Balatoni Múzeum

"A Balaton és az ember" - A Balaton kialakulásának, élővilágának, a környékén megtelepedett népesség történetének legnagyobb szabású bemutatója, magyar és német nyelvű feliratokkal. Halápy - emlékszoba a híres Balaton-festő alkotásaival. Római és középkori kőtár. 2004. évi kiállítások, rendezvények: II.29.-IV.25.: A germánok Keszthelyen és környékén. - Régészeti kiállítás. III.7.-IV.25.: Fény és víz. Dr. Korzenszky Richárd OSB tihanyi perjel fotókiállítása. V.9.-VI.20.: Csete Ildikó textilművész kiállítása. VII.4.-VIII.20.: Balázs József Róbert képzőművész és Balázs Miklós Ernő mozaikművész közös kiállítása. VII.11.-VIII.20.: Nagy József üvegcsiszoló művész kiállítása. IX.5.-XII.31.: Keszthely régen és ma. Várostörténeti fotókiállítás.

 

Georgikon Majormúzeum
Keszthely, Bercsényi u. 67.
Telefon/fax:(83) 311-563

Egyéb információ:

- Szőlőtermesztés és borászat a Balaton környékén a XIX. században.

-A Georgikon története

-A gabonafélék tisztítása és raktározása a XIX. században

-Kovács- és bognárműhely, kocsiszín

-A keszthelyi szakoktatás története

-A Hofherr Gyár 100 éve

-Majorok és népe a XVIII-XX. században a Dunántúlon

-Uradalmi cselédlakás a XX. század elején Keszthely környékén

 

Helikon Kastélymúzeum (Festetics-Kastély)

 
Keszthely, Kastély u. 1.
Fax: (83) 312-191
Telefon/fax:(83) 312-190, (83) 311-192

 

 

Keszthelyi Pantheon
Keszthely, Kossuth u. 28.
Telefon:(83) 515-250
Fax: (83) 515-251
Email: goldmark@axelero.hu
www.goldmarkmk.hu
Egyéb információ: 
Keszthelyhez kötődő személyiségek és események emléktáblái.

 

 

Népi Babamúzeum - Történelmi Panoptikum - Csigaparlament


Keszthely, Kossuth u. 11.
Telefon:(83) 318-855, (30) 227-2272
www.nepviseletes-babamuseum.mool.hu ; www.panoptikum.mool.hu

 

www.kehidaszallas.hu